Milyen módszerei vannak a szennyvíz környezeti monitoringnak?
Fizikai kimutatási módszer: elsősorban a szennyvíz fizikai tulajdonságainak, például hőmérséklet, zavarosság, lebegőanyag, vezetőképesség stb. kimutatására szolgál. Az általánosan használt fizikai vizsgálati módszerek közé tartozik a fajsúlyos módszer, a titrálási módszer és a fotometriai módszer.
Kémiai kimutatási módszer: elsősorban a szennyvíz kémiai szennyezőanyagainak kimutatására szolgál, mint például a pH-érték, oldott oxigén, kémiai oxigénigény, biokémiai oxigénigény, ammónia-nitrogén, összes foszfor, nehézfémek stb. Az általánosan használt vegyi kimutatási módszerek közé tartozik a titrálás, spektrofotometria, atomabszorpciós spektrometria, ionkromatográfia és így tovább.
Biológiai kimutatási módszer: elsősorban szennyvízben lévő biológiai szennyező anyagok, például kórokozó mikroorganizmusok, algák stb. kimutatására használják. Az általánosan használt biológiai kimutatási módszerek közé tartozik a mikroszkópos kimutatási módszer, a tenyészetszámlálási módszer, a mikrolemez-leolvasó módszer és így tovább.
Toxicitás kimutatási módszer: elsősorban a szennyvízben lévő szennyező anyagok szervezetekre gyakorolt toxikus hatásainak értékelésére szolgál, mint például akut mérgezés, krónikus mérgezés stb. Az általánosan használt toxicitás-vizsgálati módszerek közé tartozik a biológiai toxicitási vizsgálati módszer, a mikrobiális toxicitási vizsgálati módszer és így tovább.
Átfogó értékelési módszer: a szennyvíz különböző mutatóinak átfogó elemzésével értékelje a szennyvíz általános környezeti minőségét. Az általánosan használt átfogó értékelési módszerek közé tartozik a szennyezési index módszere, a fuzzy átfogó értékelési módszer, a főkomponens elemzési módszer és így tovább.
A szennyvíz kimutatására számos módszer létezik, de a lényeg továbbra is a vízminőségi jellemzők és a szennyvízkezelési technológia eredményein alapul. Az ipari szennyvizet tekintve a szennyvíz szervesanyag-tartalmának mérésére az alábbiakban kétféle szennyvíz-érzékelés található. Először a szerves anyagok vízben történő egyszerű oxidációjának jellemzőit használják, majd fokozatosan azonosítják és mennyiségileg meghatározzák a vízben lévő összetett komponenseket tartalmazó szerves vegyületeket.
Környezeti teszt
(1) BOD kimutatás, azaz biokémiai oxigénigény kimutatás. A biokémiai oxigénigény a cél az aerob szennyező anyagok, például a víz szervesanyag-tartalmának mérése. Minél magasabb a cél, annál több szerves szennyező van a vízben, és annál komolyabb a szennyezés. A cukor-, élelmiszer-, papír-, rost- és egyéb ipari szennyvízben lévő szerves szennyező anyagokat az aerob baktériumok biokémiai hatása alapján lehet megkülönböztetni, mivel a differenciálódás során oxigént fogyasztanak, ezért aerob szennyező anyagoknak is nevezik, ha az ilyen szennyező anyagok Túlzott kibocsátás a víztest elégtelen mennyiségű oldott oxigént okoz a vízben. Ugyanakkor a szerves anyagokat a vízben lévő anaerob baktériumok lebontják, korrupciót okozva, és olyan bűzös gázokat termelnek, mint a metán, hidrogén-szulfid, merkaptánok és ammónia, amelyek a víztest állapotának romlását és büdösödését okozzák.
(2)KOI észlelés, azaz a kémiai oxigénigény kimutatása, kémiai oxidálószereket használ a vízben lévő oxidálható anyagok megkülönböztetésére a kémiai reakció oxidációjával, majd kiszámítja az oxigénfogyasztást a megmaradt oxidálószerek mennyiségéből. A kémiai oxigénigényt (KOI) gyakran használják a víz mérésére A szervesanyag-tartalom indexe minél nagyobb az érték, annál súlyosabb a vízszennyezés. A kémiai oxigénigény meghatározása a vízmintákban lévő redukáló anyagok meghatározásával és meghatározásával változik. Jelenleg a széles körben alkalmazott módszerek a savas kálium-permanganát oxidációs módszer és a kálium-dikromát oxidációs módszer.
A kettő kiegészíti egymást, de különböznek egymástól. A KOI-érzékeléssel pontosan meg lehet érteni a szennyvíz szervesanyag-tartalmát, és rövidebb időbe telik az időben történő mérés. Ehhez képest nehéz visszaverni a mikroorganizmusok által oxidált szerves anyagokat. A higiénia szempontjából ez közvetlenül megmagyarázhatja a szennyezettség mértékét. Ezenkívül a szennyvíz tartalmaz néhány redukáló szervetlen anyagot is, amelyeknek szintén oxigént kell fogyasztaniuk az oxidációs folyamat során, így a KOI továbbra is hibás.
A kettő között összefüggés van, értékeBOD5kisebb, mint a KOI, a kettő különbsége nagyjából megegyezik a tűzálló szerves anyag mennyiségével, minél nagyobb a különbség, annál több a tűzálló szerves anyag, ebben az esetben nem szabad biológiai Ezért a BOI5/KOI aránya lehet annak megítélésére, hogy a szennyvíz alkalmas-e biológiai tisztításra. Általában a BOI5/KOI arányt biokémiai indexnek nevezik. Minél kisebb az arány, annál kevésbé alkalmas biológiai kezelésre. A biológiai tisztításra alkalmas szennyvíz BOI5/KOI arányát általában 0,3-nál nagyobbnak tekintik.
Feladás időpontja: 2023-01-01
