Zavarosság mérése

A zavarosság az oldat fényáteresztésének akadályozottságának mértékére utal, amely magában foglalja a fény lebegő anyag általi szóródását és az oldott anyag molekulák általi fényelnyelését. A víz zavarossága nemcsak a víz lebegőanyag-tartalmával, hanem azok méretével, alakjával és törésmutatójával is összefügg. Az egység NTU.
A zavarosság általában természetes víz, ivóvíz és néhány ipari víz vízminőségének meghatározására alkalmas. A vízben lévő lebegő szilárd anyagok és kolloidok, például talaj, iszap, finom szerves anyagok, szervetlen anyagok és planktonok zavarossá tehetik a vizet, és bizonyos zavarosságot mutathatnak. A vízminőség-elemzés szerint az 1 liter vízben lévő 1 mg SiO2 által alkotott zavarosság egy szabványos zavarossági egység, amelyet 1 foknak nevezünk. Általában minél nagyobb a zavarosság, annál zavarosabb az oldat. A zavarosság szabályozása az ipari vízkezelés fontos része és fontos vízminőségi mutató. A víz különböző felhasználási módjai szerint eltérő követelmények vonatkoznak a zavarosságra. Az ivóvíz zavarossága nem haladhatja meg az 1 NTU-t; a keringető hűtővíz kezeléshez szükséges kiegészítő víz zavarossága 2-5 fok; a sótalanított víz kezeléséhez befolyó víz (nyersvíz) zavaros A zavarosság mértéke 3 foknál kisebb legyen; a mesterséges szálak gyártása megköveteli, hogy a víz zavarossága 0,3 foknál kisebb legyen. Mivel a turbiditást alkotó szuszpendált és kolloid részecskék általában stabilak és többnyire negatív töltésűek, vegyszeres kezelés nélkül nem ülepednek ki. Az ipari vízkezelésben elsősorban a koagulálás, derítés és szűrés módszereit alkalmazzák a víz zavarosságának csökkentésére.

Zavarosság mérése
A zavarosság nefelométerrel is mérhető. A nefelométer fényt küld a minta egy szakaszán, és megméri, hogy mennyi fényt szórnak szét a vízben lévő részecskék a beeső fénnyel 90°-os szögben. Ezt a szórt fény mérési módszerét szóródási módszernek nevezik. Minden valódi zavarosságot így kell mérni. A zavarosságmérő alkalmas mind terepi, mind laboratóriumi mérésekre, valamint éjjel-nappali folyamatos monitorozásra.

Három módszer létezik a zavarosság kimutatására: Formazin nefelometrikus mértékegységek (FNU) az ISO 7027 szabványban, nefelometrikus zavarossági mértékegységek (NTU) a USEPA Method 180.1-ben és nefelometria a HJ1075-2019 szabványban. Az ISO 7027 és az FNU a legszélesebb körben használatos Európában, míg az NTU az Egyesült Államokban és más országokban. Az ISO 7027 módszereket biztosít a vízminőség zavarosságának meghatározására. A vízmintában lévő lebegő részecskék koncentrációjának meghatározására szolgál a mintából merőlegesen szórt beeső fény mérésével. A szórt fényt egy fotodióda rögzíti, amely elektromos jelet generál, amelyet aztán zavarossá alakít. A HJ1075-2019 egyesíti az ISO7029 és a 180.1 módszereit, és egy kétsugaras észlelési rendszert alkalmaz. Az egysugaras érzékelőrendszerhez képest a kétsugaras rendszer javítja a nagy és alacsony zavarosság pontosságát. A szabványban 10 NTU alatti minták esetén 400-600 nm beeső fényű turbidimétert, színes mintáknál 860 nm±30 nm beeső fényű turbidimétert javasolnak választani. Erre Lianhua tervezteLH-NTU2M (V11). A módosított műszer 90°-os szóródási zavarosságmérőt alkalmaz, amely automatikusan kapcsolja a fehér fényt és az infravörös kettős sugarakat. 10 NTU alatti minták detektálásakor 400-600 nm-es fényforrást használnak. 10NTU feletti zavarosság észlelésekor 860 nm-es fényforrás használata, automatikus azonosítás, automatikus hullámhosszváltás, intelligensebb és pontosabb.

1. Az EPA180.1 szabványt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége adta ki. Fényforrásként wolframlámpát használ, és alacsony zavarosságú minták, például csapvíz és ivóvíz mérésére alkalmas. Színes mintaoldatokhoz nem alkalmas. Használjon 400-600 nm hullámhosszt.
2. Az ISO7027 a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott szabvány. Az EPA180.1-hez képest az a különbség, hogy nano-LED-eket használnak fényforrásként, és több fotodetektor is használható a vízminta színzavara vagy szórt fény által okozott mérési hibák elkerülésére. Hullámhossz 860±30nm.
3. A HJ 1075-2019-et országom Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztériuma bocsátja ki, amely egyesíti az ISO7027 szabványt és az EPA 180.1 szabványt. 400-600 nm és 860± 30 nm hullámhosszal. Kimutatható a nagy és alacsony koncentrációjú zavarosság, kimutatható az ivóvíz, a folyóvíz, az uszodavíz, a szennyvíz.