A szennyvíztisztító telepeken végzett vízminőség-vizsgálati műveletek kulcspontjai hetedik rész

39.Mi a víz savassága és lúgossága?
A víz savassága a vízben lévő anyagok azon mennyiségére utal, amely képes semlegesíteni az erős bázisokat. Háromféle savakat képező anyag létezik: erős savak, amelyek teljesen disszociálják a H+-t (például HCl, H2SO4), gyenge savak, amelyek részben disszociálják a H+-t (H2CO3, szerves savak), valamint erős savakból és gyenge bázisokból álló sók (pl. NH4Cl, FeSO4). A savasságot erős bázisoldattal végzett titrálással mérjük. A titrálás során a metilnarancs indikátorral mért savasságot metilnarancs savasságnak nevezzük, ideértve az első típusú erős sav és a harmadik típusú erős savas só által alkotott savasságot is; a fenolftaleinnel mint indikátorral mért savasságot fenolftalein savasságnak nevezzük, A fenti három savasságtípus összege, így összsavnak is nevezik. A természetes víz általában nem tartalmaz erős savasságot, de karbonátokat és bikarbonátokat tartalmaz, amelyek lúgosítják a vizet. Ha a vízben savasság van, az gyakran azt jelenti, hogy a vizet sav szennyezte.
A savassággal ellentétben a víz lúgossága azon anyagok mennyiségét jelenti a vízben, amelyek képesek semlegesíteni az erős savakat. Lúgosító anyagok közé tartoznak az erős bázisok (például NaOH, KOH), amelyek teljesen disszociálják az OH-t, a gyenge bázisok, amelyek részlegesen disszociálják az OH-t (például NH3, C6H5NH2), valamint az erős bázisokból és gyenge savakból álló sók (például Na2CO3, K3PO4, Na2S) és másik három kategória. A lúgosságot erős savas oldattal történő titrálással mérjük. A titrálás során a metilnarancs indikátor használatával mért lúgosság a fenti három lúgosságtípus összege, amelyet teljes lúgosságnak vagy metilnarancs lúgosságnak nevezünk; a fenolftalein indikátor használatával mért lúgosságot fenolftaleinbázisnak nevezzük. Fokozat, beleértve az első típusú erős bázis által alkotott lúgosságot és a harmadik típusú erős alkáli só által alkotott lúgosság egy részét.
A savasság és lúgosság mérési módszerei közé tartozik a sav-bázis indikátor-titrálás és a potenciometrikus titrálás, amelyeket általában CaCO3-má alakítanak át, és mg/l-ben mérik.
40.Mi a víz pH-értéke?
A pH érték a mért vizes oldat hidrogénion aktivitásának negatív logaritmusa, azaz pH=-lgαH+. Ez az egyik leggyakrabban használt mutató a szennyvízkezelési folyamatban. 25oC-on, 7-es pH-érték mellett a hidrogénionok és a hidroxidionok aktivitása a vízben egyenlő, a megfelelő koncentráció 10-7mol/L. Ekkor a víz semleges, a pH > 7 azt jelenti, hogy a víz lúgos. , és a pH-érték<7 means the water is acidic.
A pH-érték tükrözi a víz savasságát és lúgosságát, de nem jelzi közvetlenül a víz savasságát és lúgosságát. Például a 0,1 mol/l-es sósavoldat és a 0,1 mol/l-es ecetsavoldat savassága is 100 mmol/l, de ezek pH-értékei meglehetősen eltérőek. A 0,1 mol/l-es sósavoldat pH-értéke 1, míg a 0,1 mol/l-es ecetsavoldat pH-értéke 2,9.
41. Melyek az általánosan használt pH-érték mérési módszerek?
A tényleges gyártás során a szennyvíztisztító telepre kerülő szennyvíz pH-értékének változásának gyors és egyszerű megragadásához a legegyszerűbb módszer a pH tesztpapírral történő durván mérés. Színtelen, lebegő szennyeződéseket nem tartalmazó szennyvíz esetén kolorimetriás módszerek is alkalmazhatók. Hazámban jelenleg a vízminőség pH-értékének mérésére a potenciometrikus módszer (GB 6920–86 üvegelektródos módszer) a standard módszer. Általában nem befolyásolja a szín, a zavarosság, a kolloid anyagok, az oxidálószerek és a redukálószerek. A tiszta víz pH-értékét is meg tudja mérni. Különböző mértékben szennyezett ipari szennyvizek pH-értékét is képes mérni. Ez a pH-érték mérésének is széles körben használt módszere a legtöbb szennyvíztisztító telepen.
A pH-érték potenciometriás mérésének elve az, hogy egy üvegelektróda és egy ismert potenciállal rendelkező referenciaelektróda közötti potenciálkülönbséget megmérjük a jelzőelektród potenciálját, azaz a pH-értéket. A referenciaelektród általában kalomel-elektródát vagy Ag-AgCl-elektródát használ, a leggyakrabban használt kalomel-elektródát. A pH-potenciométer magja egy egyenáramú erősítő, amely felerősíti az elektróda által generált potenciált és megjeleníti a mérőfejen számok vagy mutatók formájában. A potenciométerek általában hőmérséklet-kompenzáló berendezéssel vannak felszerelve, amelyek korrigálják a hőmérséklet elektródákra gyakorolt ​​hatását.
A szennyvíztisztító telepeken használt online pH-mérő működési elve potenciometrikus módszer, a használattal kapcsolatos óvintézkedések alapvetően megegyeznek a laboratóriumi pH-mérőkékkel. Mivel azonban a használt elektródákat folyamatosan áztatják szennyvízben vagy levegőztető tartályokban és más, nagy mennyiségű olajat vagy mikroorganizmusokat tartalmazó helyeken, amellett, hogy a pH-mérőt fel kell szerelni az elektródák automatikus tisztítóberendezésével, kézi tisztítása is szükséges a vízminőségi viszonyok és az üzemeltetési tapasztalatok alapján. Általában a befolyó vízben vagy levegőztető tartályban használt pH-mérőt hetente egyszer, míg a kifolyó vízben használt pH-mérőt havonta egyszer lehet kézzel tisztítani. Azon pH-mérők esetében, amelyek egyidejűleg képesek mérni a hőmérsékletet, az ORP-t és más elemeket, azokat a mérési funkcióhoz szükséges használati óvintézkedéseknek megfelelően kell karbantartani és karbantartani.
42. Milyen óvintézkedések szükségesek a pH-érték mérésére?
⑴ A potenciométert szárazon és pormentesen kell tartani, karbantartás céljából rendszeresen be kell kapcsolni, és az elektróda bemeneti vezetékcsatlakozó részét tisztán kell tartani, hogy megakadályozza a vízcseppek, por, olaj stb. bejutását. Gondoskodjon a jó földelésről, ha váltakozó áramot használ. A szárazelemeket használó hordozható potenciométereket rendszeresen cserélni kell. Ugyanakkor a potenciométert rendszeresen kalibrálni és nullázni kell a kalibráláshoz és a karbantartáshoz. A megfelelő hibakeresés után a potenciométer nullapontja, valamint a kalibráló és pozicionáló szabályozók nem forgathatók tetszés szerint a teszt során.
⑵A standard pufferoldat elkészítéséhez és az elektróda öblítéséhez használt víz nem tartalmazhat CO2-t, pH-értéke 6,7 és 7,3 közötti, vezetőképessége pedig 2 μs/cm-nél kisebb. Az anion- és kationcserélő gyantával kezelt víz forralás és lehűlés után megfelel ennek a követelménynek. Az elkészített standard pufferoldatot le kell zárni és kemény üvegben vagy polietilén palackban kell tárolni, majd hűtőszekrényben 4oC-on tárolni az élettartam meghosszabbítása érdekében. Ha szabad levegőn vagy szobahőmérsékleten tárolják, az élettartam általában nem haladhatja meg az 1 hónapot, a használt puffer nem helyezhető vissza a tárolópalackba újrafelhasználásra.
⑶ A formális mérés előtt először ellenőrizze, hogy a műszer, az elektróda és a standard puffer megfelelő-e. A pH-mérőt pedig rendszeresen kalibrálni kell. A kalibrálási ciklus általában egy negyed vagy fél év, és a kalibráláshoz a kétpontos kalibrálási módszert használják. Vagyis a vizsgálandó minta pH-érték tartományának megfelelően két, ahhoz közeli standard pufferoldatot választunk ki. Általában a két pufferoldat közötti pH-érték különbségnek legalább 2-nél nagyobbnak kell lennie. Az első oldattal való pozicionálás után ismét tesztelje a második oldatot. A potenciométer kijelzési eredménye és a második standard pufferoldat standard pH-értéke közötti különbség nem lehet nagyobb 0,1 pH-egységnél. Ha a hiba nagyobb, mint 0,1 pH-egység, egy harmadik standard pufferoldatot kell használni a teszteléshez. Ha a hiba jelenleg 0,1 pH-egységnél kisebb, akkor nagy valószínűséggel a második pufferoldattal van probléma. Ha a hiba továbbra is nagyobb, mint 0,1 pH-egység, akkor valami nem stimmel az elektródával, és az elektródát meg kell dolgozni vagy ki kell cserélni egy újjal.
⑷A standard puffer vagy minta cseréjekor az elektródát teljesen le kell öblíteni desztillált vízzel, és az elektródára tapadt vizet szűrőpapírral fel kell szívni, majd a mérendő oldattal le kell öblíteni a kölcsönös hatások kiküszöbölése érdekében. Ez gyenge pufferek használatához fontos. Ez különösen fontos megoldások használatakor. A pH-érték mérésekor a vizes oldatot megfelelően keverni kell, hogy az oldat egyenletes legyen és az elektrokémiai egyensúly létrejöjjön. Olvasáskor a keverést le kell állítani, és egy ideig állni kell, hogy a leolvasás stabil maradjon.
⑸ Méréskor először alaposan öblítse le vízzel a két elektródát, majd öblítse le a vízmintával, majd merítse az elektródákat a vízmintát tartalmazó kis főzőpohárba, óvatosan rázza meg a főzőpoharat a kezével, hogy a vízminta egységes legyen, és rögzítse a A leolvasás után a pH-érték stabil.


Feladás időpontja: 2023.10.26