Az infravörös olajmérő egy speciálisan a víz olajtartalmának mérésére szolgáló műszer. Az infravörös spektroszkópia elvét használja a vízben lévő olaj mennyiségi elemzésére. Előnye a gyors, pontos és kényelmes, és széles körben használják a vízminőség-ellenőrzésben, a környezetvédelemben és más területeken.
Az olaj különféle anyagok keveréke. Összetevőinek polaritása szerint két kategóriába sorolható: kőolaj, valamint állati és növényi olajok. A sarki állati és növényi olajokat olyan anyagok adszorbeálhatják, mint a magnézium-szilikát vagy a szilikagél.
A kőolajszármazékok főként szénhidrogén vegyületekből állnak, például alkánokból, cikloalkánokból, aromás szénhidrogénekből és alkénekből. A szénhidrogén-tartalom a teljes mennyiség 96-99%-át teszi ki. A kőolajszármazékok a szénhidrogéneken kívül kis mennyiségű oxigént, nitrogént és ként is tartalmaznak. Egyéb elemek szénhidrogén származékai.
Az állati és növényi olajok közé tartoznak az állati olajok és a növényi olajok. Az állati olajok állatokból kivont olajok. Általában szárazföldi állati olajokra és tengeri állati olajokra oszthatók. A növényi olajok olyan olajok, amelyeket növények terméséből, magjából és csírájából nyernek. A növényi olajok fő összetevői a lineárisan magasabb zsírsavak és trigliceridek.
Az olajszennyezés forrásai
1. A környezetbe kerülő olajszennyező anyagok főként ipari szennyvízből és háztartási szennyvízből származnak.
2. A kőolajszennyező anyagokat kibocsátó kulcsfontosságú iparágak főként olyan iparágak, mint a kőolaj kitermelése, feldolgozása, szállítása és különféle finomított olajok használata.
3. Az állati és növényi olajok főként háztartási szennyvízből és vendéglátóipari szennyvízből származnak. Emellett az ipari iparágak, mint például a szappan, festék, tinta, gumi, cserzőipar, textil, kozmetika és orvostudomány is bocsátanak ki néhány állati és növényi olajat.
Az olaj környezeti veszélyei ① A víz tulajdonságainak károsodása; ② Kár a talaj ökológiai környezetében; ③ a halászatot érő károk; ④ A vízi növények károsodása; ⑤ Vízi állatok károsodása; ⑥ Káros az emberi szervezetben
1. Az infravörös olajmérő elve
Az infravörös olajdetektor egyfajta műszer, amelyet széles körben használnak a környezetfelügyeleti rendszerekben, a petrolkémiai iparban, a hidrológiában és a vízvédelemben, a víztársaságokban, a szennyvíztisztítókban, a hőerőművekben, az acélipari vállalatokban, az egyetemi tudományos kutatásban és oktatásban, a mezőgazdasági környezet megfigyelésében, a vasúti környezet megfigyelésében. , autógyártás, tengeri Környezetfigyelő műszerek, közlekedési környezet monitorozás, környezetvédelmi tudományos kutatások és egyéb vizsgáló helyiségek és laboratóriumok.
Pontosabban, az infravörös olajmérő vízmintát sugároz be infravörös fényforrásra. A vízmintában lévő olajmolekulák elnyelik az infravörös fény egy részét. Az olajtartalom az elnyelt fény mérésével számítható ki. Mivel a különböző anyagok különböző hullámhosszúságú és intenzitású fényt nyelnek el, különböző típusú olajok mérhetők speciális szűrők és detektorok kiválasztásával.
Működési elve a HJ637-2018 szabványon alapul. Először tetraklór-etilént használnak olajos anyagok vízben történő extrahálására, és megmérik a teljes kivonatot. Ezután a kivonatot magnézium-szilikáttal adszorbeálják. A poláris anyagok, például az állati és növényi olajok eltávolítása után megmérik az olaj mennyiségét. fajta. A teljes kivonat- és kőolaj-tartalmat a 2930cm-1 (CH2 csoportban a CH kötés nyújtó rezgése), a 2960cm-1 (a CH3 csoportban a CH kötés nyújtó rezgése) és a 3030cm-1 (aromás szénhidrogének) hullámszámok határozzák meg. Kiszámították az A2930, A2960 és A3030 abszorbanciáját a CH kötés) sáv nyújtási rezgésénél. Az állati és növényi olajok tartalmát a teljes kivonat és a kőolajtartalom különbségeként számítják ki. Közülük három csoport, a 2930cm-1 (CH3), 2960cm-1 (CH2) és 3030cm-1 (aromás szénhidrogének) alkotja a kőolaj-ásványi olajok fő összetevőit. Az összetételében lévő „bármely vegyület” „összerakható” ebből a három csoportból. Látható tehát, hogy a kőolajtartalom meghatározásához csak a fenti három csoport mennyiségére van szükség.
Az infravörös olajdetektorok mindennapi alkalmazásai többek között a következő helyzetekre terjednek ki: Meg tudja mérni a kőolaj, például ásványolaj, különféle motorolajok, mechanikai olajok, kenőolajok, szintetikus olajok és különféle adalékanyagok tartalmát, amelyeket ezek tartalmaznak vagy hozzáadnak; ugyanakkor a szénhidrogének, például alkánok, cikloalkánok és aromás szénhidrogének relatív tartalma is mérhető, hogy megértsük a víz olajtartalmát. Ezenkívül az infravörös olajdetektorok a szerves anyagokban lévő szénhidrogének mérésére is használhatók, mint például a kőolaj-szénhidrogének krakkolása során keletkező szerves anyagok, különféle tüzelőanyagok és a szerves anyagok előállítása során keletkező közbenső termékek.
2. Óvintézkedések az infravörös olajdetektor használatával kapcsolatban
1. Minta előkészítés: Az infravörös olajdetektor használata előtt a vízmintát elő kell dolgozni. A vízmintákat általában szűrni, extrahálni és egyéb lépéseket kell tenni a szennyeződések és a zavaró anyagok eltávolítása érdekében. Ugyanakkor biztosítani kell a vízminták reprezentativitását és elkerülni az egyenetlen mintavételből adódó mérési hibákat.
2. Reagensek és standard anyagok: Az infravörös olajdetektor használatához elő kell készítenie a megfelelő reagenseket és standard anyagokat, mint például szerves oldószerek, tiszta olajminták stb. Figyelni kell a reagensek tisztaságára és érvényességi idejére , és rendszeresen cserélje ki és kalibrálja azokat.
3. A műszer kalibrálása: Az infravörös olajmérő használata előtt kalibrálni kell a mérési pontosság biztosítása érdekében. A kalibráláshoz standard anyagok használhatók, a standard anyagok abszorpciós spektruma és ismert tartalma alapján számítható a műszer kalibrációs együtthatója.
4. Működési előírások: Az infravörös olajmérő használatakor be kell tartania az üzemeltetési előírásokat, hogy elkerülje a mérési eredményeket befolyásoló hibás működést. Például a mintát stabilan kell tartani a mérési folyamat során a vibráció és a zavarás elkerülése érdekében; a szűrők és érzékelők cseréjekor biztosítani kell a tisztaságot és a pontos telepítést; és az adatfeldolgozás során megfelelő számítási algoritmusokat és módszereket kell kiválasztani.
5. Karbantartás és karbantartás: Végezzen rendszeres karbantartást az infravörös olajérzékelőn, hogy a berendezés jó állapotban maradjon. Például rendszeresen tisztítsa meg a szűrőket és érzékelőket, ellenőrizze, hogy a fényforrások és áramkörök megfelelően működnek-e, és végezze el a műszerek rendszeres kalibrálását és karbantartását.
6. Rendellenes helyzetek kezelése: Ha a használat során rendellenes helyzetekkel találkozik, mint például rendellenes mérési eredmények, berendezés meghibásodása stb., azonnal abba kell hagynia a használatát, és el kell végeznie a hibaelhárítást. A feldolgozáshoz tekintse meg a berendezés kézikönyvét, vagy forduljon szakemberhez.
7. Rögzítés és archiválás: A használat során a mérési eredményeket és a berendezések működési feltételeit rögzíteni és archiválni kell későbbi elemzés és lekérdezés céljából. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani a személyes adatok védelmére és az információbiztonságra.
8. Képzés és oktatás: Az infravörös olajdetektorokat használó személyzetnek képzésen és oktatáson kell részt vennie, hogy megértse a berendezés alapelveit, működési módszereit, óvintézkedéseit stb. A képzés javíthatja a felhasználók képzettségi szintjét, és biztosítja a berendezések helyes használatát és az adatok pontosságát.
9. Környezeti feltételek: Az infravörös olajdetektorok bizonyos környezeti feltételekkel, például hőmérséklettel, páratartalommal, elektromágneses interferenciával stb. kapcsolatos követelményekkel rendelkeznek. Használat közben meg kell győződnie arról, hogy a környezeti feltételek megfelelnek a követelményeknek. Ha bármilyen rendellenességet észlel, ki kell igazítania és kezelnie kell azokat.
10. Laboratóriumi biztonság: Használat közben ügyeljen a laboratóriumi biztonságra, például a reagensek bőrrel való érintkezésének elkerülésére, a szellőzés fenntartására stb. Ugyanakkor ügyelni kell a hulladékok ártalmatlanítására és a laboratóriumi tisztításra, hogy biztosítsák a készülék tisztaságát és biztonságát. laboratóriumi környezet.
Jelenleg a Lianhua által kifejlesztett LH-S600 infravörös olajmérő 10 hüvelykes, nagy felbontású érintőképernyővel és beépített táblagéppel rendelkezik. Közvetlenül a táblagépen működtethető, külső számítógép nélkül, és alacsony a meghibásodási aránya. Képes intelligensen megjeleníteni grafikonokat, támogatni a minták elnevezését, szűrni és megtekinteni a teszteredményeket, valamint a HDMI interfészt nagy képernyőre bővíteni az adatfeltöltés támogatása érdekében.
Feladás időpontja: 2024.04.12
