A víztestek eutrofizációja azt a jelenséget jelenti, hogy emberi tevékenység hatására az élőlények által igényelt tápanyagok, például nitrogén és foszfor nagy mennyiségben jutnak a lassú folyású víztestekbe, például tavakba, folyókba, öblökbe stb. algák és egyéb planktonok, az oldott oxigén csökkenése a víztestben, a vízminőség romlása, a halak és más élőlények tömeges elpusztulása.
Ennek okai elsősorban a következő szempontokat foglalják magukban:
1. Túlzott tápanyagtartalom: A túlzott tápanyagtartalom, mint például az összes foszfor és az összes nitrogén a víztestek eutrofizációjának közvetlen oka.
2. Vízáramlási állapot: A lassú vízáramlási állapot (például tavak, tározók stb.) megnehezíti a víztestben lévő tápanyagok felhígulását és szétszóródását, ami elősegíti az algák szaporodását.
3. Megfelelő hőmérséklet: A megnövekedett vízhőmérséklet, különösen a 20 ℃ és 35 ℃ közötti tartományban, elősegíti az algák növekedését és szaporodását.
4. Emberi tényezők: A környező gazdaságilag fejlett és sűrűn lakott területeken az ipar, a mezőgazdaság és az élet által kibocsátott nagy mennyiségű nitrogén- és foszfortartalmú szennyvíz, szemét és műtrágya a víztestek eutrofizációjának fontos emberi oka.
Víztestek eutrofizációja és környezeti hatások
A víztestek eutrofizációjának környezetre gyakorolt hatása elsősorban a következő szempontokban jelenik meg:
1. Vízminőség romlás: Az algák tömeges szaporodása felemészti a víztestben oldott oxigént, ami a vízminőség romlását okozza, és befolyásolja a vízi élőlények túlélését.
2. Ökológiai egyensúlyhiány: Az algák őrült szaporodása tönkreteszi a vízi ökoszisztéma anyag- és energiaáramlását, ami a fajok eloszlásának felborulásához vezet, sőt fokozatosan elpusztítja a teljes vízi ökoszisztémát.
3. Légszennyezés: Az algák bomlása és bomlása szagokat termel, és szennyezi a légköri környezetet.
4. Vízhiány: A vízminőség romlása súlyosbítja a vízkészlet hiányát.
Egy eredetileg tiszta és feneketlen tó hirtelen zöldellt. Lehet, hogy ez nem a tavasz életereje, hanem a víztestek eutrofizációjának intő jele.
A vízminőség eutrofizációja leegyszerűsítve „túltápláltság” a víztestekben. Ha a lassú folyású víztestekben, például tavakban és folyókban a tápanyagok, például a nitrogén és a foszfor tartalma túl magas, az olyan, mintha „büfét” nyitnánk az algák és más planktonok számára. Vadul szaporodnak, és „vízi virágzást” hoznak létre. Ez nemcsak zavarossá teszi a vizet, hanem egy sor súlyos környezeti problémát is magával hoz.
A víztestek eutrofizációjának hajtóereje, honnan származnak tehát ezek a túlzott tápanyagok? Főleg a következő források vannak:
Mezőgazdasági műtrágyázás: A terméshozam növelése érdekében nagy mennyiségű műtrágyát használnak, a nitrogén- és foszforműtrágyák nagy része az esővíz súrlásával a víztestbe kerül.
Háztartási szennyvíz: A városi háztartási szennyvíz nagy mennyiségű tápanyagot tartalmaz mosó- és élelmiszer-maradványokban. Ha közvetlenül, kezelés vagy nem megfelelő kezelés nélkül kerül kibocsátásra, a víztestek eutrofizációjának felelőse lesz.
Ipari kibocsátások: Egyes gyárak nitrogént és foszfort tartalmazó szennyvizet termelnek a gyártási folyamat során. Ha nem engedik ki megfelelően, az a víztestet is szennyezi.
Természeti tényezők: Bár a természetes tényezők, például a talajerózió is behozhatnak bizonyos tápanyagokat, a modern társadalomban az emberi tevékenység a vízminőség eutrofizációjának fő oka.
A víztestek eutrofizációjának következményei:
Vízminőség romlás: Az algák nagyarányú szaporodása felemészti a vízben oldott oxigént, amitől a víz minősége romlik, sőt kellemetlen szagot is áraszt.
Ökológiai egyensúlyhiány: Az algajárványok beszorítják más vízi élőlények életterét, halak és más élőlények pusztulását, valamint az ökológiai egyensúly romlását okozva.
Gazdasági veszteségek: Az eutrofizáció hatással lesz az olyan iparágak fejlődésére, mint a halászat és a turizmus, ami veszteséget okoz a helyi gazdaságnak.
Egészségügyi kockázatok: Az eutróf víztestek káros anyagokat, például baktériumokat és toxinokat tartalmazhatnak, amelyek veszélyt jelentenek az emberi egészségre.
A víztestek eutrofizációjának okaival együtt a szükséges nitrogén- és foszforindex vizsgálatokat végzik el a háztartási szennyvizeken és az ipari szennyvizeken, és a forrásból való „elzárással” hatékonyan csökkenthető az exogén tápanyagok bejutása. Ugyanakkor a tavak és folyók nitrogén-, foszfor- és egyéb mutatóinak kimutatása és monitorozása biztosítja a szükséges adattámogatást és döntési alapot a vízminőség biztonságához és védelméhez.
Milyen mutatókat vizsgálnak a víztestek eutrofizációjára?
A víz eutrofizáció kimutatásának mutatói közé tartozik a klorofill a, az összes foszfor (TP), az összes nitrogén (TN), az átlátszóság (SD), a permanganát index (CODMn), az oldott oxigén (DO), a biokémiai oxigénigény (BOD), a kémiai oxigénigény ( KOI), összes szerves szén (TOC), teljes oxigénigény (TOD), nitrogéntartalom, foszfortartalom, összes baktérium stb.
Az LH-P300 egy gazdaságos, hordozható többparaméteres vízminőségmérő, amely gyorsan és pontosan mér.TŐKEHAL, ammónia nitrogén, összes foszfor, összes nitrogén, szerves és szervetlen szennyező anyagok a vízmintákban. Ki tudja elégíteni a víz eutrofizációjának kulcsfontosságú nitrogén- és foszformutatóinak kimutatási igényeit. A műszer kicsi és könnyű, könnyen kezelhető és teljesen működőképes, rendkívül magas költséghatékonysággal. A víz eutrofizációja mindenki életével, egészségével és életminőségével kapcsolatos. Tudományos megfigyelés és válaszadás révén úgy gondolom, hogy képesek leszünk legyőzni ezt a kihívást, és meg tudjuk védeni azokat a vízkészleteket, amelyektől túlélésünk függ. Kezdjük most, a körülöttünk lévő apró dolgokból, és járuljunk hozzá a vízkészletek fenntartható fejlődéséhez!
Feladás időpontja: 2024.09.09
