Biokémiai oxigénigény (BOD)az egyik fontos mutató a vízben lévő szerves anyagok mikroorganizmusok általi biokémiai lebonthatóságának mérésére, valamint kulcsfontosságú mutató a víz öntisztító képességének és a környezeti feltételeknek a felmérésére is. Az iparosodás felgyorsulásával és a népesség növekedésével a vízi környezet szennyezettsége egyre súlyosabbá vált, a BOI kimutatás fejlettsége fokozatosan javult.
A BOD kimutatásának eredete a 18. század végére tehető, amikor az emberek elkezdtek figyelni a vízminőségi kérdésekre. A BOD a vízben lévő szerves hulladék mennyiségének megítélésére szolgál, vagyis annak minőségének mérésére a vízben lévő mikroorganizmusok szervesanyag-lebontó képességének mérésével. A kezdeti BOI-meghatározási módszer viszonylag egyszerű volt, sugárinkubációs módszerrel, vagyis a vízmintákat és a mikroorganizmusokat egy meghatározott edénybe oltották be a tenyésztéshez, majd megmérték az oldatban az oldott oxigén különbségét az oltás előtt és után. Ez alapján számítottuk ki a BOD értéket.
A nyaláb inkubációs módszer azonban időigényes és bonyolult a működtetése, ezért számos korlátja van. A 20. század elején az emberek elkezdtek keresni egy kényelmesebb és pontosabb BOD-meghatározási módszert. 1939-ben Edmonds amerikai kémikus egy új BOD-meghatározási módszert javasolt, amely szervetlen nitrogén anyagokat használ inhibitorként, hogy blokkolja az oldott oxigén utánpótlását a meghatározási idő lerövidítése érdekében. Ezt a módszert széles körben alkalmazzák, és a BOD-meghatározás egyik fő módszerévé vált.
A modern tudomány és technológia fejlődésével, valamint a műszerezettség fejlődésével a BOD-meghatározási módszer is tovább javult és tökéletesedett. Az 1950-es években megjelent egy automata BOD műszer. A műszer oldott oxigén elektródát és hőmérséklet-szabályozó rendszert használ a vízminták zavarmentes folyamatos meghatározására, javítva a meghatározás pontosságát és stabilitását. Az 1960-as években a számítástechnika fejlődésével megjelent a számítógépes hálózatba kapcsolt automatikus adatgyűjtő és elemző rendszer, amely nagymértékben javította a BOI-meghatározás hatékonyságát és megbízhatóságát.
A 21. században a BOD-felismerési technológia további fejlődést ért el. Új műszereket és analitikai módszereket vezettek be a BOD-meghatározás gyorsabbá és pontosabbá tétele érdekében. Például az olyan új eszközök, mint a mikrobiális analizátorok és a fluoreszcencia spektrométerek, megvalósíthatják a vízminták mikrobiális aktivitásának és szervesanyag-tartalmának online monitorozását és elemzését. Emellett a bioszenzorokon és immunoassay technológián alapuló BOD kimutatási módszereket is széles körben alkalmazzák. A bioszenzorok biológiai anyagokat és mikrobiális enzimeket használhatnak a szerves anyagok specifikus kimutatására, és nagy érzékenységgel és stabilitással rendelkeznek. Az immunoassay technológia specifikus antitestek párosításával gyorsan és pontosan meghatározhatja a vízminták specifikus szervesanyag-tartalmát.
Az elmúlt néhány évtizedben a BOD kimutatási módszerek fejlődési folyamaton mentek keresztül a nyalábtenyésztéstől a szervetlen nitrogéngátlási módszerig, majd az automatizált berendezésekig és új műszerekig. A tudomány és a technológia fejlődésével, valamint a kutatás elmélyülésével a BOD-felderítési technológiát továbbra is fejlesztik és újítják. A jövőben előre látható, hogy a környezettudatosság javulásával és a hatósági követelmények növekedésével a BOI kimutatási technológia tovább fejlődik, és a vízminőség-ellenőrzés hatékonyabb és pontosabb eszközévé válik.
Feladás időpontja: 2024-07-07
